2019
Aug09

Nyáron is figyeljünk a gyermek étkezésére

A szünidő alatt is figyelni kell a gyerekek egészséges táplálkozására, hívta fel a figyelmet az Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

A szünidő mindenkinek hoz egy kis változást a napi beosz­tásában, életmódjában, táp­lál­kozási szokásaiban. A gyerekek jórészt otthon, hosszabb-rövidebb ideig nagyszülőknél, táborokban, nyaraláson töltik napjaikat. Az étkezés is másképp alakul, hiszen az iskolai, óvodai menza egy- vagy akár többszöri étkeztetését is a szülőnek kell megoldania. Ehhez gyűjtött össze néhány javaslatot a dietetikusok szövetsége.

q ötszöri (három nagyobb és két kisebb) étkezést, hiszen például a reggelinek kiemelt jelentősége van többek közt a elhízás megelőzésében, a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentésében, va­lamint a kognitív feladatok – tanulás, memória, figyelem, kon­centráció – megfele­lő vég­re­hajtásában. Ezért ha a gyer­mekek otthon maradnak, készíthetünk számukra szendvicset lehetőleg teljes kiőrlésű pékáruból, amibe tehetünk sovány felvágottat, sajtot, összeállíthatunk számukra különböző szendvicskrémeket, pl. túróból, zöldségekből (karfiolból, gombából, cukkiniből) vagy éppen hüvelyesekből (lencséből, vörös babból), amihez minden esetben tegyünk valamilyen friss zöldséget.

Érdemes bevonni a gyermekeket az ételkészítés folyamatába, illetve újabb és újabb egészséges reggeli variációkat alkotni. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által budapesti és kecskeméti gyerekek körében végzett reprezentatív vizsgálat szerint fontos a szülőknek, hogy a reggeli egészséges legyen, azonban a rendszeresen fogyasztott ételek jellegéből az következik, hogy ez inkább csak elvi szinten jelenik meg. A 4-10 évesek körében végzett kutatásból az derült ki, hogy a reggelire fogyasztott ételek és italok kiválasztásakor elsődlegesen a gyermek ízlése a döntő: általában fehér kenyérből készült, felvágottal párosított szendvicset kínálnak nekik, zöldség nélkül.

A hétköznapi reggeli esetében fontos tényező az idő, így a gyors elkészíthetőség felülírhat más alapelveket, például a változatosságot. Ne csak hideget egyen a gyermek egész nyáron! Ilyenkor sem maradhatnak ki az étrendből a főtt ételt tartalmazó étkezések. Ha hétköznap nehézkesen oldható meg a főzés, érdemes hétvégén annyival többet készíteni, hogy egy-két adagot le lehessen fagyasztani, amit a kisebbek is meg tudnak melegíteni maguknak.

A nagy melegben fokozottan oda kell figyelni a folyadékpótlásra, és arra, hogy ne csak igyunk, hanem együnk is folyadékot. Bizonyos szilárd ételek víztartalma is jelentős. A legtöbb zöldség és gyümölcs 80-95 százalék víztartalmú, vagyis éppen annyira hatékony a folyadékpótlásban, mint a levesek. Lédús többek közt a dinnye, az uborka, a szőlő, a barack, az alma, a körte, a paradicsom. A melegben jólesnek az olyan desszertek, mint a joghurt (75-85 százalék víztartalommal) vagy a fagylaltok, jégkrémek, amelyeknek szintén legalább 60 százaléka víz, ám utóbbiaknál ne felejtsük el, hogy cukor- és energiatartalmuk is jelentős.

Az Okostányér, a dietetikusok szövetségének táplálkozási ajánlása szerint szomj­oltásra legalkalmasabb az ivóvíz (csapvíz, ásványvíz). Gyümölcs- és zöldségleveket, cukortartalmú teákat, üdítőitalokat, turmixokat, tejes italokat (kakaó, tejeskávé) csak a folyadékbevitel színesítésére, alkalmanként, kis mennyiségben fogyasszon egy gyermek. Az energiaitalok többek között a magas koffein- és cukortartalmuk miatt, valamint az alkoholtartalmú italok fogyasztása gyermekkorban tilos. A javasolt napi legalább 8 pohár (nyolcszor 1,5–3 deciliter) folyadék döntő többsége (minimum 5 pohár) ivóvíz legyen, amit nyáron feldobhatunk kevés mentával, néhány szem eperrel vagy málnával, citrom-, narancs- vagy lime karikákkal, uborkával, citromfűvel, gyömbérrel és ezek kombinációival.

A dietetikusok szövetsége arra is felhívja a figyelmet, hogy nem szabad megengedni, hogy a gyermek egész nap a lakásban üljön. A szünidő pihenésre, töltekezésre való, de ez nem azt jelenti, hogy egész nap a szobában, például a számítógép előtt kell tölteni az időt. Az Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014 kutatás ugyan a szün­idős tevékenységekre nem ter­jed ki, de jól érzékelhető a különbség a hétköznapi és a hétvégi számítógép-használat között. Ezért is fontos figyelni arra, hogy elég időt töltsenek a gyermekek a szabadban és mozogjanak. Érdemes kitalálni, tervezni olyan elfoglaltságokat, amelyeket a­kár egyedül, akár barátokkal vagy családtagokkal közösen végezhetnek a fiatalok, és még az étkezéshez is van több-kevesebb köze. Például termesszen a gyermek paradicsomot, paprikát, fűszernövényt, akár a kertben, akár az erkélyen.

Mindig legyen otthon gyü­mölcs, hiszen jobb, ha a nassolni vágyó gyerek a gyümölcsbe ütközik bele a csoki, a keksz vagy az egyéb rágcsálnivalók helyett. Ha csak gyümölcsöt talál otthon, azt fogja megenni, főként ha felszeletelve, kimagozva, fogyasztásra kész formában kínáljuk.

Nyáron több idő jut a közös étkezésekre, mint év közben, a szülői példamutatásnak hatalmas szerepe van abban, hogy a gyermekek megszeressék az egészséges táplálkozást és az aktív életmódot. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet 2015-ben készült iskolai egészségkommunikációs felmérésének eredménye szerint a serdülők táplálkozási szokása erősen összefügg a családi mintával, a szülői modellel és a közösen eltöltött idővel. Az egészséges étkezésre odafigyelő családtag jelenléte a legfontosabb védőfaktor a gyermek számára.

Forrás: zaol.hu