2019
Júl30

Ne dobd ki, a csúnya zöldség is lehet finom!

Fejenként évente mintegy 6 kg zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki, sokszor csak azért, mert nem szép. Pedig a látszólagos hiba nem felétlenül jelent rosszabb minőséget. Ezen a felesleges pazarláson szeretne csökkenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szemléletformáló kampánya.

Sokan elfordulnak a szokatlan alakú zöldségektől, gyümölcsöktől, amik kisebbek vagy nagyobbak az átlagosnál, esetleg más a mintázatuk, látszólag hibásak, így nem felelnek meg az előírásnak vagy a fogyasztói elvárásoknak. Ezek a termények azonban csak másmilyenek, de nem feltétlenül rosszabbak.

A pusztán alakhibás zöldség és gyümölcs előkészítést követően ugyanúgy fogyasztható, mégis sokszor – érdemtelenül – a szemétben végzi. A Nébih Vegyél számba! kampányának oldala bemutatja azokat a „hibákat”, amelyek nem befolyásolják a fogyaszthatóságot. Megtudhatjuk, hogy a fura, szabálytalan forma a legtöbb gyümölcsnél, zöldségnél még nem gond, és ízre még tökéletes lehet egy felhasadt sárgarépa, belilult paprika is. Itt jegyezzük meg, hogy az igazán jó minőségű, bio termesztésű vagy különleges ízvilágot hordozó tájfajta zöldségek, gyümölcsök  - mint például azok a paradicsomok, amelyek nemrég az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet jóvoltából kerültek forgalombagyakran egyedi formájúak, tűnhetnek hibásnak. A reklámokban látható "tökéletesen szabályos" forma nem minden, a hibátlan külső önmagában nem garantál jó minőséget.

Bizonyos gyümölcsök, zöldségek érési folyamata a betakarítás után is folytatódik, azaz a szállítás és tárolás során is tovább érnek. Épp ezért vásárláskor figyelembe kell venni, hogy mikor szeretnénk felhasználni. A friss gyümölcs és zöldség esetében az érési folyamat a legtöbbször lassítható a hűtőben való tárolással, a már félbevágott, feldarabolt terményeknél pedig kiemelten fontos a hűtés, hisz feldolgozott állapotban felgyorsulnak a romlási folyamatok. Bizonyos termékeknek ugyanakkor kifejezetten árt a hűtés: a sárgarépa a hűtőben fagyási sérülést szenvedhet, a banán pedig megbarnul a hűtőszekrényben. Sőt, a héjából kiszabaduló érlelő gáz miatt a banánra az is igaz, hogy a közelében, vele egy zacskóban tárolt zöldség/gyümölcs gyorsabban érik. Ezek a körülmények mind befolyásolják a fogyaszthatóság időt, éppen úgy, ahogy a termék szállítása is.

Mindezeken felül a hazai, helyi termékek garantáltan frissebbek, frissességük „kevésbé időzített”, mint a távoli országokból hazánkba utaztatott zöldségek-gyümölcsök. Fontos környezeti szempont, hogy a szállítási távolság növekedésével  a szén-dioxid kibocsátás jelentősen nő, mint ahogy az eközben a hűtésére fordítandó energiaszükséglet is. Egy tanulmány például kimutatta, hogy például a helyi termesztésű almák előállításához, szállításához 87%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás köthető, mint a külföldről behozott almákéhoz. Ráadásul, minél messzebbről szállítják a termékeket, annál nagyobb eséllyel nyomódnak és sérülnek meg útközben, amely élelmiszerhulladékok keletkezéséhez vezethet.

Forrás: tudatosvasarlo.hu