2019
Szept09

Hihetetlen mennyiségű mikroműanyagot fogyasztunk

Egy hét alatt nagyjából 5 gramm mikroműanyag kerül a szervezetbe, amely egy bankkártya súlyának felel meg - derült ki az Egészségügyi Világszervezet, a WWF közleményéből, mely felhívja a figyelmet arra, hogy a mikroműanyagokat mára gyakorlatilag lehetetlenné vált kikerülni.

Mikroműanyagnak számít minden 5 milliméternél kisebb, sokszor szemmel nem is látható méretű műanyagdarab. Ezek az anyagok ott vannak az ivóvízben, az élelmiszerekben, sőt a levegőben is.

A WWF megbízásából a Newcastle-i Egyetem által ötven kutatás eredményeiből készített tanulmányból kiderül, hogy egy átlagos életmóddal hetente mintegy 2000 mikroműanyag-darabot fogyasztanak. Így hetente több mint 5, havonta nagyjából 21, évente pedig 250 gramm mikroműanyagot visz be az ember a szervezetébe. Ehhez pedig semmi különlegeset nem kell tenni: elég enni, inni és levegőt venni.

Egy kijózanító teszt is készült, amelyet bárki végigkattinthat, hogy kiderüljön, nagy valószínűséggel ő sem védett a tényező elől, és őt is érinti a műanyag-szennyezettség, amelynek az emberi szervezetre gyakorolt hosszú távú hatását máig nem tudták teljes bizonyossággal feltérképezni.

A teszt során olyan egyszerű kérdésekre kell válaszolni, mint hogy milyen gyakorisággal fogyasztasz kagylót, sört, sót vagy épp ivóvizet - ezekben rögzítették ugyanis a legmagasabb műanyagszintet a kutatók. Az adatok szerint a sörben literenként 4-200 darab, a só kilogrammjában 20-600, a kagylóban grammonként 0,2-5, a csapvízben literenként 10-500, egyes palackozott vizekben pedig akár több ezer mikroműanyag-darab is lehet.

De a légzéssel is jelentős mennyiségű mikroműanyag kerül a szervezetbe: a mérések a jelenlétüket a beltéri és a kültéri levegőben 0,3-tól több száz darabig mutatták ki. Természetesen a szennyező forrás és a mennyiség függ a földrajzi helytől is.

Ha egyáltalán nem fogyaszt valaki vezetékes és palackozott ivóvizet, kagylót, sört és sót, még a levegővétellel is bevisz legalább heti 1,48 gramm mikroműanyagot, amely egy tollkupak súlyának felel meg. Átlagosan azonban hetente egy bankkártyányi, havonta egy vállfányi kerül be a szervezetbe a műanyagból.

A WWF és a kutatók a megdöbbentő eredmények nyilvánosságra hozatalával egyfajta globális fellépést igyekeznek sürgetni: azt hangsúlyozzák, hogy haladéktalanul foglalkozni kell a témával mind a lehetséges humánegészségügyi kockázatok miatt, mind az ökoszisztémák védelme érdekében, és lépni kell a műanyagszennyezés megszüntetéséért. 

A cél érdekében egy globális petíció indult, mely arra szólítja fel az államok kormányait, hogy kössenek egy közös szerződést, amivel egyrészt köteleznék a vállalatokat arra, hogy a szennyezésükhöz kapcsolódó adatokat átláthatóbbá tegyék, másrészt pénzügyi és technikai támogatást lehetne nyújtani az alacsony jövedelmű országok hulladékgazdálkodási kapacitásnöveléséhez.

Forrás: femina.hu