2019
Aug07

Emberről emberre is terjedhet az ételmérgezés

Évente több tízezren kapnak élelmiszer-eredetű fertőzést. Lássuk, mire kell figyelnünk, ha a környezetünkben is felbukkan a nyáron gyakori nyavalya.

Nemrégiben egy tömeges fertőzéses eset kapcsán az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ első hallásra meglepő információkat hozott nyilvánosságra: több mint hatvan ember közül sokan úgy betegedtek meg, hogy nem is ettek az E. coli baktériummal fertőzött ételből, viszont kapcsolatba kerültek azokkal, akik igen. Az embertől származó ételmérgezés azonban egyáltalán nem szokatlan – állítják a Tudatos Vásárlók Egyesületének szakértői. Ehhez ugyanis elég csupán annyi, hogy a beteg mosdóhasználat után ne mosson alaposan kezet. Ezt követően szinte bárhol „ott hagyhatja” az E. coli, a Staphylococcus vagy a Salmonella kórokozókat, amit megérint: lámpakapcsolón, kilincsen, konyhai eszközökön.

Mik a tünetei?

Az ételmérgezés, ételfertőzés tünetei leggyakrabban az emésztőrendszerre korlátozódnak, azaz émelygés, hányinger, hányás, gyomorfájdalom, hasmenés, hasi görcsök jelentkeznek. Ezeket általános panaszok is kísérhetik, mint fejfájás, rossz közérzet, szédülés, gyengeség, izomfájdalmak stb. Fertőzések esetében láz, hidegrázás is felléphet. A lappangási idő (az étel fogyasztása és a tünetek megjelenése között eltelt idő) a megbetegedést kiváltó októl függ. Általában 6–48 óra, de fél órától több napig, akár több hétig is változhat. Ez utóbbi esetben már nehéz felderíteni, mi okozta a bajt, annak forrása legtöbbször ismeretlen marad.

Mit tegyen a beteg?

A hányással, a hasmenéssel elvesztett folyadékot és sót pótolni kell! Gyakran, kis mennyiségekben, elsősorban szénsavmentes ásványvizet ajánlott ilyenkor inni – tanácsolják a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal szakemberei! Erős hányinger, hányás esetén 5-10 percenként kanálnyi mennyiségű víz, folyadék fogyasztása ajánlott. Érdemes azt is átgondolni, és esetleg feljegyezni, hogy az első tünetek jelentkezése előtti 48-72 órában hol, mikor, mit ettünk vagy ittunk. A vásárolt alapanyagot vagy készételt hol és mikor vásároltuk, mi volt a lejárati ideje, a felhasználásig, az elfogyasztásig hol és hogyan tároltuk? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok sokat segíthetnek a baj meghatározásában, ha orvoshoz kell fordulni.

Hogyan állítsuk meg?

Ha megbetegszünk, vagy valaki a környezetünkben kap ételfertőzést, a legfontosabb, hogy fokozottan figyeljünk a higiénés szabályok betartására. Ebbe beletartozik például az, hogy ételkészítés, étkezés előtt, és minden olyan művelet után, amely a kéz szennyeződését okozhatja (pl. WC-használat, hulladékkezelés) gyakran és alaposan kezet mosunk. Fordítsunk nagy gondot a mellékhelyiségek tisztaságára (gondoljunk a kilincsekre, mosógépre is), ebben az időszakban gyakrabban használjunk fertőtlenítő hatású tisztítószereket.

Jó tudni!

Előfordulhat, hogy például a családban mindenki eszik egy fertőzött ételből, mégsem egyformán jelentkeznek rajtuk a tünetek. Ennek oka egyrészt az, hogy a megbetegedésért felelős, azt kiváltó kórokozó nem egyenletesen oszlik el az ételben. Másrészt az általános egészségi állapot és védekező képesség is befolyásolja, hogy kit mennyire viselnek meg a szervezetébe jutott vírusok, baktériumok. Közismert, hogy a csecsemők, kisgyermekek, idősek és a beteg vagy legyengült immunrendszerű emberek könnyebben betegszenek meg, és tüneteik is általában súlyosabbak. Friss kutatások szerint olyanok is akadnak, akik immunisak bizonyos kórokozókkal, akár például az E. colival szemben is.

Forrás: blikk.hu