2019
Szept23

Élelmiszerpazarlás és környezetterhelés

Miközben világszerte hatalmas élelmiszerpazarlás zajlik, egyre több szó esik arról, hogyan csökkenthetjük az élelmiszerek hulladékká válását, tudva, hogy milyen nagy gondot jelent a világ egyes részein az éhezés.

A társadalom felelős tagjai egyre többször hangsúlyozzák a tudatosságot az élelmiszerek felhasználásában, de hangjuk még talán nem jut el mindenhová.

Az Európai Unió évente mintegy 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termel, ennek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót – derült ki a Fusions EU-s projekt adataiból. A legtöbb élelmiszerhulladékot termelő szektor a háztartásoké, 47 millió tonnával. Ennek oka összetett, de a megfelelő jelölések hiányos ismerete, illetve a hanyagság együttesen is hozzájárulnak ehhez a magas számhoz.

A fogyasztók, kereskedők és vendéglátók szektora az EU élelmiszer-hulladékának 70 százalékáért felelős, ezért az ENSZ Fenntarthatósági Fejlesztési Célok 12.3 pontja ezen területeken tűzte ki az élelmiszerpazarlás 50 százalékos csökkentését 2030-ig. A fennmaradó 30 százalék a termelő és feldolgozó szektorokból származik.

A fenti számok az európai mérleget mutatják, a magyarországi adatokat tekintve éves szinten közel kétmillió tonna élelmiszer kerül a kukába!

Az élelmiszerfelesleg képződése és annak nem megfelelő hasznosítása azzal jár, hogy sok esetben ezeket az élelmiszereket megsemmisítik, amelynek eredményeként a környezetre káros gázok – például metán – kerülnek a levegőbe. Egyes kutatások szerint az élelmiszerfelesleg megsemmisítésével keletkező káros kibocsátás a klímaváltozás egyik okozója, és az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait.

A fenntarthatósági szempontok mellett etikai kérdéseket is feszeget az élelmiszer-pazarlás. Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

A teljes 1,8 millió tonnányi élelmiszer-feleslegen belül a fogyasztói felesleg Magyarországon eléri éves szinten a 400.000 tonnát, amely fejenként 40 kg élelmiszert jelent. Ennek nagy része abból is adódik, hogy a fogyasztók közel fele, pontosabban 42 százalékuk nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az előbbi esetében a termék a minőségét megőrzi, és a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható pár hónapig. A felesleg így csökkenthető lenne tudatos fogyasztással és vásárlással a vásárlói oldalon.

A gyártás és kereskedelem oldalán keletkező feleslegek begyűjtésére is vannak jó gyakorlatok. Magyarországon ezzel a Magyar Élelmiszerbank Egyesület foglalkozik, amely összegyűjtve ezeket a feleslegessé vált, de még biztonsággal fogyasztható élelmiszereket, eljuttatja azokat a nélkülözőknek. „2016 első félévében több mint 2000 tonna ilyen élelmiszert gyűjtött össze és juttatott el Egyesületünk azok asztalára, akiknek erre a legnagyobb szükségük van” – mondta Sczígel Andrea, az Egyesület munkatársa. Ezen élelmiszerek a nagy kereskedőláncokból és gyártói oldalról kerülnek el az Élelmiszerbankhoz, segítve ezáltal a nélkülözőket és egyben csökkentve a környezeti terhelést.

Forrás: tetplatform.hu