2019
Aug14

Ciki vagy nem ciki az éttermekben csapvizet kérni?

Sokszor néznek ránk csúnyán, ha nem ásványvizet kérünk. De igaza van azoknak az éttermeknek, amelyek nem pártolják választásunkat? És külföldön mindenhol alap az ingyen kancsó víz?

Időről időre felvetődik a téma, így nyáron pedig különösen aktuális a kérdés: szemétség-e a csapvízért pénzt kérni, illetve helyette kizárólag palackos ásványvizet árulni az éttermekben és a kávézókban? Tavaly például az kavarta fel a kedélyeket, hogy egy soproni pizzéria harminc forintért árulta decinként a csapvizet, legutóbb pedig egy budai kávézóban mondtak nemet a kiszolgálásra, csak palackos vizet adtak a pultnál. Még a kifejezetten turistákat útba igazító, angol nyelvű éttermi kisokos is felhívja a figyelmet arra, hogy a csapvíz enyhén szólva is ritka a magyar vendéglátásban: „Az ingyen víz és az automatikus újratöltés általánosságban ismeretlen fogalom Budapesten és egész Magyarországon. Érdemes külön kiemelni, hogy csapvizet kérünk – amire némi szájhúzással reagálhatnak – különben felszámolnak egy palackosat”.

Nem bűn, ha a csapvíz decijét 30 forintért adja az étterem

Ha éppen nem akarunk semmi cukrosat inni, az alkoholt is passzoljuk, és kivételesen nem akarunk 700-900 forintért limonádét inni, akkor marad a víz. Pár éve szinte még szódát is ciki volt kérni a palackozott szénsavas ásványvíz helyett, most már viszont a sima víz a sláger (van, ahol már tisztított vizet lehet kérni pár száz forintért). A kávéhoz még az átlagos helyeken is standard egy kísérő, de új hullámos üzletekben, nagyobb franchise-okban az is abszolút természetes, hogy nem kell külön kuncsorogni a vízért. Egyik olvasónk viszont egy egész népszerű, de régi vágású helyen kapta meg, hogy nem tudnak neki csapvizet adni. Mi pedig éppen a napokban egy másik budai kocsma/kávézóban szintén találkoztunk azzal a kifogással, hogy sajnos rossz a csapvíz. Abban kételkedünk, hogy az éppen elromlott csapra vagy a víz minőségére és az ólomtartalomra célozgattak volna, de maradt a palack.

2009-ig kötelező volt a csapvíz az éttermeknek

Kezdjük onnan, hogy itthon 2009-ig létezett egy olyan rendelet, hogy amennyiben a vendég italt nem rendelt, úgy külön kérés nélkül is kellett hideg ivóvizet biztosítani. Viszont ezt tíz évvel ezelőtt hatályon kívül helyezték. Az viszont most ugyanúgy él, hogy mindenhol ivóvíz minőségű víz használható fel, legyen szó a mosogatásról, jégkocka gyártásról vagy kiszolgálásról. A Vendéglátók Ipartestülete külön hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament előtt van egy olyan tervezet, ami arra ösztönözné a tagállamokat, hogy az éttermekben, rendezvényeken mindenkinek biztosítsanak ingyenesen vagy alacsony összegért cserébe jó minőségű csapvizet. A Right2Water kezdeményezése továbbá a PET palackok számát is hivatott csökkenteni, hogy a környezettudatos életre való törekvés népszerűségével együtt hagyhassuk ki a műanyagot. A brüsszeli központú vendéglátóipari érdekképviselet (HOTREC) azonban azt mindenképpen el szeretné érni, hogy a jövőben csak a fizető vendégek számára legyen kötelező az ingyenes víz.

Csak nálunk nem adnak?

Ebből már látszik is, hogy Magyarország messze nem egyedüliként ódzkodik az ingyen csapvíztől. Amíg a tengerentúlon természetes szolgáltatás, addig Európában jó pár országban nem. „Sok országban voltam, ahol nem iható a csapvíz és logikus is, hogy pénzt kérnek a vízért. De nem olyan régen utaztam Európába (Németország, Csehország, Magyarország stb.), és az éttermek úgy is felszámolják, hogy iható a csapvíz. Miért? És sok helyen egy karika citrommal szolgálják fel vagy buborékkal, mentával a tetején, mintha koktél lenne. Ez normális?” – írta egy hozzászóló Redditen, amire rengeteg országból reagáltak

Nagy-Britanniában törvény írja elő, hogy ahol alkoholt árusítanak, ott ingyen legyen a csapvíz, és a francia éttermekben is kérés nélkül hozzák a kancsó vizet. Németországban már más a helyzet, nem ritka az 5 eurós ár egy liter csapvízért, egy amerikai turista pedig arról számolt be szintén a Redditen, hogy direkt tettek úgy Németországban vagy Ausztriában, hogy nem értik, mit mond, hogy extrán számolhassák fel a kenyeret és a vizet. Egészen komoly vita alakult ki, hogy mi jogos, és mi nem, de szinte minden európai kommentelő arra jutott, hogy náluk sem magától értetődő a csapvíz, és rendben van, ha pénzt kérnek a szolgáltatásért, elvégre a poharat ki kell vinni, el kell mosni, a pincért ki kell fizetni, illetve a rezsi szintén az éttermet terheli.

Brüsszelben pedig egy angliai nő komoly kampányba is kezdett a Facebookon ezzel kapcsolatban: „Ez a kampány a választásról szól. Nem ítélek el valakit azért, hogy palackos vizet iszik, és azt se mondanám soha az éttermeknek, hogy ne árusítsanak palackokat. De ha valaki megpróbál kevesebb egyszer használatos műanyagot használni, hogy kisebb legyen az ökológiai lábnyoma, akkor elég ironikus, hogy az Európai Unió szívében nem tehetem meg, ahol emberek ezrei foglalkoznak környezetpolitikával, hogy megmentsék a Földet.” Mindezt amúgy egy szülinapi ebéd váltotta ki, ahol a fogások és a kávé után csúnyán néztek a csapvíz miatt.

Amit még ne felejtsünk el: lehet, hogy Amerikában ugyan korlátlanul jön a kávé és a víz a poharunkba, de az éttermekben legalább húszszázalékos borravalót illik otthagyni, míg nálunk inkább a tíz százalék a jellemző. De vannak olyan országok is, ahol nem is igazán szokás a borravaló, ezért azt nem is kalkulálhatják be a felszolgálók bérébe. De még ezzel együtt is sokszor furcsa, hogy amíg egy menzán jár a kancsó, addig jobb helyeken nem, és mi is csak félve kérünk csapvizet.

Forrás: 24.hu