2018
Nov29

Burgonya konferencia a NÉBIH szervezésében

NEM MINDEGY, HOGY MILYEN KRUMPLI KERÜL A FAZEKUNKBA- A TUDATOS VÁLASZTÁS A KERESKEDŐ ÉS A VÁSÁRLÓ SZEMPONTJÁBÓL IS ELŐNYÖS LENNE

Sem a burgonya fajtája, sem felhasználási módja nem érdekli az átlagos vásárlót, a kereskedő pedig gyakran felvilágosítást sem tud adni ezekről. A döntést általában az ár alapján hozzák meg a fogyasztók – derült ki egy tegnapi konferencián. A hatóság nagy erőkkel dolgozik a bizonytalan eredetű külföldi áruk kiszűrésén, ám még így is vannak olyanok, akik jó üzletet látnak a feketézésben.

Nem sikerült jól az idei szezon a hazai burgonyatermesztőknek: az aszály és a későbbi nagy esőzések miatt jelentősen csökkent a terméshozam, a növények fejlődésének pedig az sem tett jót, hogy a burgonyabogarak nagy számban voltak jelen a földeken. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke egy tegnapi szakmai konferencián elmondta: a burgonya a negyedik legfontosabb élelmiszernövény a világon, alapvető élelmiszernek számít hazánkban is.

A hazai termőterület azonban az elmúlt évtizedekben a töredékére csökkent, a hozamok viszont – a fajtanemesítésnek és a korszerű termesztéstechnológiának köszönhetően – a hetven évvel korábbi szint ötszörösére emelkedtek. A hazai fogyasztás egyébként évi 25-30 kilogrammra tehető. A kereslet 75-80 százalékát tudja kielégíteni a hazai termés, így minden évben jelentős importra szorul a szektor, miközben az exportunk 5-10 ezer tonnára tehető. A friss áru mellett mintegy 45 ezer tonna feldolgozott, konyhakész, mélyhűtött burgonya kerül a magyar piacra.

Az importtal kapcsolatban az elnök jelezte: az elmúlt években számtalan intézkedést hajtottak végre a bizonytalan eredetű áruk kiszűrésére, az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer működése mellett a Nébih rendszeres határellenőrzéseket is tart. – E lépéseknek nagy szerepük van abban, hogy a nem nyomon követhető vagy esetleg fertőzött áruk ne kerüljenek a piacra – fogalmazott Oravecz Márton.

Ecsedi István, a Nébih osztályvezetője elmondta: az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a gyanús tételek kiszűrésére, ugyanakkor még mindig gyakran találkozni olyan esetekkel, amikor a külföldi áru magyarként kerül a piacra. Jellemző például – mutatott rá a szakember –, hogy a Lengyelországból érkező tétel, amelynek igazolással kell rendelkeznie arról, hogy fertőzéstől mentes, először átmegy Romániába, majd hazánkba már román termékként kerül, a fogyasztók pedig végül magyar burgonyaként találkoznak vele a piacokon.

Emlékeztetett arra, hogy 2016-tól új, szigorúbb szabályok vonatkoznak az étkezési burgonya forgalmazására. Eszerint a piacokra kerülő áru külle­mének számos kritériumnak kell megfelelnie, emellett nemcsak a burgonya fajtáját, hanem azt is fel kell tüntetni, hogy milyen formában ajánlott elfogyasztani a terméket.

Az ellenőrzésekről elmondta: tapasztalataik szerint számos forgalmazónak gyér ismeretei vannak a kínált áruról, sok esetben nem tüntetik fel a fajtát, a felhasználás módjával pedig maguk sincsenek tisztában. Ez utóbbit a fogyasztók sem várják el, a vásárlást elsősorban az ár és nem a burgonya típusa határozza meg. – Holott ha a kereskedő az adott ételhez legmegfelelőbb fajtát ajánlaná, akkor az elégedett vevő később is biztosan vissza térne hozzá. Ha rossz típust választ, előfordulhat, hogy több hétig nem vásárol majd krumplit – emelte ki.

A fajták széles tárháza áll rendelkezésre, a termelők mintegy 37 itthon bejegyzett és 1679, európai uniós engedéllyel rendelkező burgonyatípus közül választhatnak. Lukács József, a Nébih mezőgazdasági genetikai erőforrások igazgatóságának vezetője szerint a színes paletta miatt nagy feladat megtalálni a megfelelő, versenyképesen termelhető burgonyafajtát.

Forrás: Magyar Idők